Tiszafüred
Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában. A Tisza-tó turisztikai régió központja, a „Tisza-tó fővárosa”.
Fekvése:
- A Tisza-tó mellett, az Észak-alföldi régió szívében, a megye északkeleti részén, Szolnoktól északkeletre található, három megye (Heves, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén) határán.
- Köz- és vasúti közlekedési csomópont: a 33-as és 34-es főutak, illetve a Debrecen–Füzesabony vasútvonal és a Tiszafüred-Karcag HÉV találkozásánál fekszik. Az M3-as autópálya 30 perc alatt érhető el, valamint innen indulnak ki a járást, illetve kistérséget a várossal összekötő mellékútvonalak is.
Városrészei
Belváros, Buda, Tiszavég, Tiszafüred-Örvény és Gyártelep, Üdülőtelep, Tiszafüred-Kócsújfalu és Tiszafüred kertváros.
Éghajlat
Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Tiszafüredi-főcsatorna mellett, a Tisza-tó holtágai bővelkednek természeti értékekben.
Demográfia
Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről.
A település lélekszámának változása:
| Év | Lakosság (fő) |
|---|---|
| 1880 | 6846 |
| 1900 | 8643 |
| 1920 | 9543 |
| 1940 | 10 666 |
| 1960 | 12 000 |
| 1980 | 12 846 |
| 1990 | 13 455 |
| 2001 | 12 533 |
| 2011 | 11 777 |
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 17,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,6% (35,8% nem nyilatkozott).[5]
Hitélet
A település lakosságának döntő hányada a magyarországi trendnek megfelelően ateista, vagy hitéletét egyházközösségen kívül gyakorolja. Ugyanakkor jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború alatt a zsidóság nagy részét deportálták Auschwitzba, s ezért az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.
Forrás: https://hu.wikipedia.org